Katát a húgom ajánlotta nekem, aki sok évvel korábban jógára járt hozzá. Házasságom válságban volt, és szakmai problémám is akadt bőven. Úgy éreztem, ezt már nem tudom egyedül megoldani, de családomat, barátaimat nem akartam a gondjaimmal terhelni. Szükségem volt valakire, aki értő füllel meghallgatott, és segített átvészelni ezt a nehéz korszakot.
Visszatekintve erre az időszakra, úgy vélem, hogy sokszor a döntések már ott szunnyadnak bennünk, csak valahogy nem merjük meghozni őket, vagy éppen még őrlődünk a lehetőségek/kísértések között, és ilyenkor nagyon sokat számít, ha valaki segít „megvilágosodni”, felszínre hozni mindazt a mélyen eltemetett érzést, ami szükséges a továbblépéshez, esetenként újrakezdéshez.
Ő volt nekem Kata, aki tizenöt hónapon át „fogta a kezem”.
Köszönöm neki.
Krisztina
