Jóga

“ A jóga nem torna. Nem sport. Nem is gyógymód. A testtartások nem “jó hatású” gyakorlatok. Még akkor sem, ha némi előny fakad belőlük. Az ászanák nem jelentenek orvosi kezelést, nincs semmilyen gyógyászati céljuk. Gyakorlásuk által azonban javul az egészség. A jóga “út”, amely egy bizonyos finom, nehezen megragadható igazság megértése felé visz, amely karnyújtásnyira van, ám egyúttal mélyen rejtett.”   Frederick Leboyer

A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi. A jóga négy fő változata: – Bhakti jóga (az áhitat , a szeretet teljes odaadás jógája) – Karma jóga (az önzetlen munka, a cselekvés jógája) – Gjána jóga (a tudás és a józan ítélőképesség jógája) – Rádzsa jóga (kihangsúlyozza a meditációt). Gyakorlataik átmenetet képeznek a vallás és a tudomány között. Jellemzőik nem feltétlenül zárják ki egymást (egy önzetlenül dolgozó személy járhatja a tudás és józan ítélőképesség útját). Léteznek egyéb jógaváltozatok is, úgymint mantra jóga, kundalini-jóga, Iyengar jóga, krija jóga, integrál jóga, nitja jóga, maha jóga, purna jóga, anahata jóga, tantra jóga, tibeti jóga stb. A rádzsa jógát (“királyi jóga”) ashtanga jógának (“nyolc ágú jóga”) is nevezik, amely nem összetévesztendő a Sri K. Pattabhi Jois által kifejlesztett ashtanga vinyásza jógával, amely a nyugati országokban gyakran önmagában gyakorolt hatha jóga egy változata. Stúdiónkban a hatha jóga rendszere szerint vezetjük a foglalkozásokat. A pánikbetegség és szorongás egyik “gyógyszere” lehet a JÓGA!